A kétszakaszúság törvénye

A második biológiai természettörvény: a Kétszakaszúság Törvénye.
Minden megbetegedés két szakaszból áll, ha sor kerül a konfliktus megoldására.


Ha nem kerül megoldásra, akkor a megbetegedés egyszakaszú marad, az elváltozás nem áll le, és szervi diszfunkcióba (eltúlzott szervi működésbe, vagy annak komplikációiba) valamint a megoldatlan konfliktus miatti biológiai kimerültségbe belehalunk. Bár még Hippokratész is leírta, hogy „minden lázas állapotot megelőz hidegrázás” ezt a régi akadémikus orvostudományban egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Leírtak benne kb. ötszáz hideg betegséget, és kb. ötszáz meleg betegséget*. Odáig viszont már nem jutottak el, hogy ezek párosával összetartoznak! Ennek feltételezhetően az az oka, hogy a legtöbb megbetegedést már csak a második, ún. meleg szakaszban diagnosztizálják - ugyanis ekkor produkálunk kellemetlen, fájdalmas tüneteket, és ekkor megyünk orvoshoz. A gyógyulási szakaszban! Lássuk csak sorjában.

 

Amikor az első természettörvényben leírt feltételeknek megfelelő érzelmi konfliktus (DHS) bekövetkezik, mind a három szinten tüneteket produkálunk. - Lelki szinten kikérdezhetővé válik az elszenvedett konfliktus. (Pl. Miért vagy olyan feszült? – Kirúgtak a munkahelyemről… úgy érzem, nem bírom a történteket megemészteni.”) - Agyi szinten a konfliktus bekövetkeztével az agyban megjelenik egy elváltozás, a CT -felvételen egy körkörös, céltábla formájú alakzat látható, kimutatható. - Szervi szinten beindul egy elváltozás. (A fenti példánál maradva, pl. gyomordaganat – Az elváltozás biológiai értelme itt az első, konfliktus-aktív szakaszban nyilvánul meg: a gyomordaganatnál több (sósavtermelő) gyomorsejt keletkezik, amelyekkel gyorsabban elbontanánk, szétmarnánk az emészthetetlennek érzett „falatot”.)

      A megbetegedések két szakaszból állnak, és az elváltozás biológiai értelme a két szakasz egyikében nyilvánul meg, (agytörzs, kisagy, kéregállomány vezérelte szerveknél a konfliktus-aktív, a velőállomány vezérelte szerveknél a megoldás utáni szakaszban). Ezen túl, a konfliktus-aktív szakaszban igen szembetűnő testi tüneteket produkálunk. Hideggé válnak a végtagok (az itt megjelenő elváltozást nevezték régen összefoglaló néven „hideg” betegségnek). Feszültek vagyunk, kényszeres gondolkozás figyelhető meg. A konfliktuson és annak megoldásán tipródunk. Ezzel egyidejűleg nincs étvágyunk, fogyunk, nem tudunk rendesen aludni, és ha sikerül elaludni, akkor is a konfliktusunkról álmodunk. Ez a megbetegedés első, ún. konfliktus-aktív szakasza. (Aki tudja mi az a DHS, nem tudja nem észrevenni. Ez csak azért fontos, mert ha időben kapcsolunk és megoldjuk a konfliktust legalább lelki szinten, akkor is megfordul a különprogram, és megússzuk egy jelentéktelen, vagy kevésbé súlyos elváltozással, kevésbé súlyos gyógyulási tünetekkel.)

 

Ez a szakasz addig tart, amíg a konfliktus megoldásra kerül. Ez ismét egy markáns pont, ugyanis mindhárom szinten változások következnek be a megoldás utáni szakaszban. Lelki szinten nagy megnyugvás figyelhető meg. Megszűnik a kényszeres gondolkozás, mert a konfliktus már nem áll fenn. Agyi szinten, a CT felvételen, az egész konfliktus-aktív szakaszban éles határvonalú körkörös formációt mutató Hameri-góc elkezd beödémásodni, vizenyő keletkezik rajta. Az ödéma az agyszövet helyreállítását teszi lehetővé. Az agyi ödéma miatt az érintett agyszövet kitágul, megduzzad, ezért nyomást gyakorol a környező agyszövetekre.

 

 

Korábban azt gondolták, hogy a formációk az agyban csupán a CT gép '" üzemzavara ", szellemkép, interferencia, hullámvisszaverődés, ún. műtermék (arteffekt, vagy artifact). Senki sem tagadja, létezik olyan, hogy műtermék, de a Hameri gócok nem műtermékek! (Lásd a Siemens cég állásfoglalását 1989-ből: Igazolások - a dokumentum legvégén.) A műtermék egy másik testhelyzetben, másik CT-gépen már nem látható, vagy nem ott látható.

A Hameri góc viszont  másik gépen is kimutatható, később is látható, kimutatható,
sőt, az agyi jelenségek lezajlása, állapotváltozása, megnyilvánulása CT-géppel nyomon követhető!
Ha veszünk tíz embert, akinek azonos szervi elváltozása van, a góc az agyukban (szerkezetileg) mindig ugyanott van!

Az agyi ödémák, az agyi vezérlőközpontok helyreállítási duzzanatai miatt van a túlzott fáradtság, levertség, kábaság, fejfájás, migrén, hányinger, szédülés. Ezek a helyreállítás jellegzetes tünetei. Szervi szinten leáll a rákos növekedés vagy sorvadás, beindul a daganatelbontás vagy szövet-újjáépítés. Ezen túl műszerek nélkül is megfigyelhető általános tünet a megoldás utáni szakaszban a túlzott fáradtság, gyengeség, levertség, visszatér az étvágy, súlygyarapodás. Szervi szinten „meleg tüneteket” tapasztalunk, kitágult végtagi ereket, ödémásodást, gyulladást, hőemelkedést. (Ezért nevezték régebben a második betegségi szakasz tüneteit „meleg betegségnek”.) Hamer doktor megfigyelte, hogy testünk a daganatok gyorsított elbontására, a sorvadások gyorsított újjáépítésére a szervezetünk mikroorganizmusokat vesz igénybe. A gombák szaporítását már a konfliktus-aktív szakaszban elkezdi a szervezetünk, míg a baktériumok és vírusok a megoldás utáni szakaszban jelennek meg. Döbbenetes, tény az is, hogy a mikroorganizmusok csak és kizárólag a megoldás utáni szakaszban mutatnak aktivitást, csak akkor „dolgoznak”. Ha visszaesünk a konfliktusba, csökken az aktivitásuk, megállnak a munkával, és akkor folytatják, amikor újra kilábalunk az érzelmi konfliktusból.

Ha figyelmen kívül hagyjuk a kétszakaszúság törvényét, és a tüneteket csak a megoldási szakaszban vizsgáljuk, akkor elkerülhetetlenül téves következtetésre jutunk: úgy tűnik, mintha a bacilusok „elszaporodtak, megtámadtak” volna! A fáradságot, levertséget, gyengeséget is a mikroorganizmusok tevékenységének tulajdonítottuk! Ezért neveztük el őket – tévesen!!! – kórokozóknak. Ha kiterjesztjük a vizsgálódást, részek és részadatok helyett a teljes egészet vizsgáljuk, akkor beigazolódik, hogy ez így nem stimmel. Sőt! Még a mikroorganizmusok is a természet-törvényekhez igazodnak. Erről szól a negyedik természettörvény. Előtte még a harmadik természettörvény következik.

* Az ötszáz hideg és ötszáz meleg betegséget még tovább részletezték, és szeparálták további tízezerre, de lényegében ugyanazon folyamatról van szó, csak a neve és a megjelenési formája más, pl. bőrpír, erythema, csalánkiütés, ekcéma, stb. Összességében tehát csak kb. ezer betegség, vagyis ötszáz biológiai különprogram létezik!